praktikus, modern, kreatív
Elmélkedés
Gyűjtemények – miért? minek?
2009. március 14.

Soha ne dobd ki a gyűjteményed! Lehet, hogy egy idő után megunod, feleslegessé válik, vagy már túl sok polcot foglal, de még mindig jobb helyet szorítani neki a padláson, mint évek múlva azon bánkódni, milyen jó lenne még egyszer megnézegetni, és gondtalanul nosztalgiázni…
~Nők Lapja Café
Aki már régóta jár ide, esetleg szintén FlyLady “neveltje”, el tudja képzelni, hogy kapkodtam a levegőt, amikor ezt a cikket olvastam. Úristen. Most komolyan. A 15 tipp, hogyan legyen szuper gyűjteményed c. opuszban még ötletet is adnak arra, hogy mit lehet gyűjteni. Bögréket! Sótartót! Tehénkés dolgokat! Minek? Hogy legyen mit kerülgetni? Porfogónak? És miért akar valaki gondtalanul nosztalgiázni? Ez nekem úgy hangzik, mintha félne a jelennel (jövővel) szembesülni, és inkább punnyad a gyűjteménye közepén. Egy megkezdett, de be nem fejezett gyűjtemény folyamatos bűntudattal, lelkiismeretfurdalással láthatja el “gazdáját”, amiért nem szán rá elég időt, vagy nem gyarapította, ráadásul az újabb darabok beszerzésre szinte kényszeres vásárláshoz vezethet. A cikk folytatódik, olvass tovább >
Gyászol a designvilág – megszűnik a Domino
2009. január 28.
Csak azért írok a dologról, mert mostanában sok szó esett a magazinokról, és nagyon érdekes, ami most Amerikában zajlik, és ki tudja, hátha valamennyire ránk is hatása lesz, vagy hasonló előfordulhat itthon.
A gazdasági világválság nagyon kiszúrt a magazinbiznisszel. Egyre kevesebben olvasnak nyomtatott sajtót, kevesebb a pénze a hirdetőknek is, úgyhogy egyre kevesebb pénz folyt be a magazinokhoz. Tavaly ősszel a Vogue vagy száz oldallal kevesebb reklámot tudott betenni az újságba, és az Elle több hirdetőt tudott szerezni nála. De ezek legalább még léteznek, és nem szűntek meg, nem úgy, mint sok, népszerű magazin.
A modern, nagyvárosi nők kedvenc lakberendező/életmód magazinja volt Amerikában a Blueprint, amit Martha Stewart cége jelentetett meg. 2006 májusában jelent meg az első szám, és 2008 januárjában az utolsó. Nagy űrt hagyott maga után, az olvasói kénytelen-kelletlen átpártoltak a Condé Nast kiadó Domino nevű magazinjához, ami 2005-ben jelent meg először. Nem volt egy színvonalon a Blueprinttel, de kellően modern volt, se nem túl olcsó (“barkácsoljunk kinyitható kanapét sörösüvegekből”), se nem túl drága (“vegyél lepedőt negyedmillió forintért”), az igényes, stílusos középosztályt képviselő női olvasót célozta be – és talált. Valódi lakásokat mutatott be, megléphető termékeket ajánlott, jól nézett ki (azért egy lakberendezői magazinnál ez is szempont). Amikor tavaly novemberben elkezdték pedzegetni, hogy a Domino megszűnik, azonnal cáfolták a hírt, ma azonban robbant a bomba, hogy a 2009 márciusi szám lesz az utolsó, és vége. Pezseg a Google Readerem, egyik designblog a másik után írja a Domino nekrológokat, feltéve a költői kérdést, hogy mit fognak ezután olvasni. Mert már tényleg nem maradt semmi, amit a 18-34 éves városi fészekrakó hölgyemény forgathat. Olvashat esetleg Kiskegyed-színvonalú Good Housekeeping-et, vagy szénaszagú-kockásfüggönyű-csirkésdíszes Country Livinget. Vagy marad a design blogoknál, amik pótolják a hiányt, valamennyire, mert kell, hiszen az ilyen anyagilag megterhelő időszakban az ember még jobban visszavonul, több időt tölt otthon, és csinosítaná a lakását. De azért azt a legnagyobb blogfüggő is tudja, hogy semmi sem pótolja, amikor a frissen érkezett, ropogós-fényes, illatos magazint a kanapén kucorodva, teát kortyolgatva átlapozzuk…
Hát ez történik most a pocsolya túloldalán. Vajon itthon fognak megszűnni országos terjesztésű magazinok? Vagy ha egy nagy, nemzetközi licenszmagazin odakinn megszűnik, akkor az érinti a nemzetközi publikációkat is? (A Glamour is a Condé Nastnál van…) Tényleg csak találgatni tudunk. Addig is ezen a blogon folyamatosan tudósítanak róla, hogy melyik magazinok szűnnek meg.
Hogy ne csak duma legyen, megosztom Veletek a Blueprint magazin első, 2006-os nyári számát, teljes terjedelmében, .pdf formátumban. Így is lehet magazint csinálni. Kár, hogy már vége.

[ letöltés - 22 MB, 164 oldal ]
Két isteni lakberendezős blogot is megosztok, nézegessetek kedvetekre.
Ilyen volt 2008 – Újévi kvíz
2008. dec 31.
Eljött a számvetés ideje, és találtam egy jópofa angol nyelvű kérdéssort, ami segít összefoglalni az évet, és jó lesz majd később visszaolvasni.
Lefordítottam a kérdéseket, másoljátok át nyugodtan a saját blogotokba, és válaszoljatok! Ha visszalinkelitek a blogom, hálás leszek.
A kommenteknél osszátok meg a kitöltött kvízeket, hogy a többiek is elolvashassák! A tovább mögött a kérdések, aztán a válaszaim. BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!
A cikk folytatódik, olvass tovább >
Teszt – Melyik Austen hősnő vagy?
2008. október 9.
Augusztus röviden
2008. augusztus 27.
Üdv újra!
Lassan kezdek visszatérni a virtuális életbe, olvasom a maileket, követem az eseményeket.
Jó mozgalmas volt az augusztus, blog-érdekeltség tekintetében is történt pár dolog, ezeket most címszavakban megemlítem, aztán nemsokára folytatom a menetet, talán jövő hétre meg tudom írni a szeptemberi sajtószemlét. A képen a gyönyörűszép menyasszonyi csokrom van, meg picit én.
A cikk folytatódik, olvass tovább >
Joy Overload
2008. július 31.
Éreztem én a múltkor, hogy sok egy kicsit Ms. Anistonból… Most, hogy elkezdtem nyírni a Joyaimat is (a Cosmókkal már végeztem!), bizonyítékát is találtam a gyanúmnak: hogy Jennifer kisasszony 4 év alatt ötször volt a címlapon (2006-ban júliusban ÉS novemberben is!). Mit csinált ennyi idő alatt? Szerintem semmit (a borzalmas szakítós meg aztbeszélikes filmjein kívül). A másik agyoncímlapozott hölgyemény Cameron Diaz, szintén ötször a négy év alatt. És akit aztán abszolúte nem értek, és szerintem nem is A-listás színésznő, az Kate Hudson, aki négyszer volt. Tényleg rájuk kíváncsi a magyar nő? (Akik még háromszor szerepeltek négy év alatt: Angelina Jolie, Jennifer Lopez, és Drew Barrymore. Scarlett Johansson, Heidi Klum és Eva Longoria kétszer voltak az elmúlt két évben. Gyakorlatilag rotálják őket… Mintha más celeb nem létezne a világon.) Képi bizonyítékok döbbenten konstatáló nyúllal a hajtás mögött. A cikk folytatódik, olvass tovább >
Csomagolunk
2008. július 28.
Feltehetően kéttonnás bombát találtak a főváros IX. kerületében a Vaskapu és a Tóth Kálmán utca kereszteződésben; kedden reggel 9 órától elkezdik a terület kiürítését, közölte Hajdu Gábor ezredes, tűzszerészparancsnok hétfő este. forrás: index.hu
Mókás lesz. Nyuszi, nyuszinak kaja, innivaló. Iratok, pénz, lakástulajdoni lap, váltásruha, fontos dokumentumok. Mi kell még? Remélem, nem robbanunk…
Optimista a Google
2008. július 21.

Ezzel a keresőkifejezéssel jutottak el a blogra,
de a Google javaslata az érdekes.
Hamis a baba
2008. július 17.
avagy miért rohangálnak Budapesten 13 éves lányok Louis Vuittonnal.
Hát, mert nem rohangálnak.
Eddig is gyanítottam, hogy nyilván nincs pénzük az eredetire (főleg a többi “kiegészítőjüket” elnézve), de mióta belefutottam egy nagyon hasznos videóba a VideoJugon, már tudom is, hogy miért hamisak a táskák. Már több “így leplezd le a hamis dizájnertáskát” cikket is olvastam, de ebben a videóban hangzott el a leghasznosabb tipp, amivel már ránézésre meg lehet állapítani, hogy tuti nem igazi a táska: az eredetiken az LV monogram mindig ép és teljes a táskákon, vagyis nincs belenyomva egy csat, nincs félbevágva, átszegve, ezen kívül egyenlő távolságra van a táska széleitől.
Új tudásommal felvértezve két napja magamban sikerült is lebuktatni egy csajszit a kék metrón. Ma Vatera körútra indultam, megnézni, miket árulnak – a legtöbb cuccról sír, hogy hamis, eleve az, hogy 5000 Ft-ért árulják… Találtam viszont 45 ezres táskát is, ami szintén elköveti a “kettévágjuk a logót” hibát. Itt van egyébként az eredeti.
Ez viszont egész korrekt: nem tudom, létezik-e ilyen termék, de a logo stimmel, a varrások szépnek tűnnek, és a Louis Vuitton felirat O betűi is szép kerekek, nem pedig 0 (nulla) formájúak, mint sok hamisítványnál. Szerintetek?
Egyébként a napokban jött a hír, hogy az LV City Guide-ok megújulnak (LV barnák lesznek), és 25 euróért már be is lehet szerezni egyet. Legalább valami eredeti LV-je legyen az embernek, még ha picike is.
Kíváncsi vagyok amúgy, vajon lesz-e valaha Budapest City Guide, elvégre boltunk már van… Én lehet, hogy veszek egy Londonosat, eredeti táskát talán akkor se vennék, ha lenne rá pénzem. (Hamisat meg semmiképp, inkább veszek márkátlant vagy kisebb márkát, pl. Samsonite-ot.)
És akkor ha már itt tartunk, néhány kérdés.
Ha lenne rá pénzed, vennél-e designertáskát, és ha igen, milyet?
Egyáltalán átérzed a felhajtás lényegét, van-e értelme ennyit kiadni egy táskára?
Ha nincs rá pénzed, de tetszik az ilyesmi, vennél-e hamisat? Ciki? Nem ciki? Úgyse ismeri fel senki? Vagy bőven elég gáz, ha Te tudod, hogy nem igazid van?
Várom a véleményeket.
Sajtószemle retro – Cosmopolitan 1998. december
2008. július 10.
Legutóbbi összefoglalóm végeredménye az lett, hogy úgy döntöttem: nem hosszabbítom meg sem a Cosmopolitan, sem a Joy előfizetésemet. Ebből már csak egy lépés volt az a döntés, hogy az eddigi készlettől is megszabadulok. A Cosmókat vettem először célkeresztbe, beszereztem egy biztonsági, magátólvisszahúzódós sniccert és egy trendi pink lefűzőmappát (Cosmónak mégis milyen járna?), és fejembe vettem, hogy szétcincálom az újságokat: amelyik cikk érdemes arra, azt archiválom, a többi megy a papírgyűjtőbe. Nem szabok magamnak határt, ha heti fél újságot sikerül “feldolgoznom”, az is haladás. Első lépésként elővettem a legkorábbi Cosmo lapszámomat, csak úgy átnézni, egyáltalán mennyi hasznos cikkel is kalkulálhatok. A 2004 előtti Cosmopolitan lapszámaim nem a sajátjaim voltak eredetileg, úgy örököltem őket – 1998-ban még csak zsenge 13 éves voltam, akkoriban kezdtem csak olvasni az IM-et. Ebből kifolyólag teljesen új szemmel néztem a majdnem tíz évvel ezelőtti Cosmóra. Enyhe sokként ért, amit találtam. A cikk folytatódik, olvass tovább >




